Ökoiskola kategória bejegyzései

XIII. Fekete István életrajzi, természetismereti terepi verseny

XIII. Fekete István életrajzi, természetismereti terepi verseny Tormás-Nagymátén. Két nagyszerű csapattal, az egyik csapat III. helyezésével. Hazafelé végig nevetéssel, beszélgetéssel. A csapatok tagjai: Kovács Anna, Békési Bianka, Károlyi Zsófia, Kiss Patrik, Tál Gergő, Vidics Ádám. Felkészítő tanárok: irodalmi ismeretek: Farkas Csabáné, Csilla néni, biológiai fajismeret: Spengler András, kísérőtanár: Gyenes Viktor. Csapatmunka volt ízig-vérig! Köszönjük a pedagógusoknak és a diákoknak is! 

Papírgyűjtés eredménye

Sikeresen zártuk az idei tanévben szervezett papírgyűjtést is.

Ismét nagy mennyiségben gyűltek össze az újságok, könyvek, kartonok. Köszönjük mindenki segítségét! Nagyon büszkék vagyunk arra a sok gyerekre, akik fáradhatatlanul pakoltak, mértek!

EREDMÉNYEK:

Alsó tagozat:

IV. hely: 4. osztály –    600 kg

III. hely: 1. osztály  –    882 kg

II. hely: 3. osztály –  1646 kg

I. hely: 2. osztály  –  2955 kg

Felső tagozat:

IV. hely: 8. osztály  –    611,5 kg

III. hely: 7. osztály  –    646 kg

II. hely: 6. osztály –    950 kg

I. hely: 5. osztály –  1235 kg

Diákönkormányzat: 761,5 kg

ÖSSZES GYŰJTÖTT MENNYISÉG:  10 287 kg

Őszi diáknap a Káli-medencében

2019 Szent György havát őszi diáknappal zárta iskolánk 180 diákja a Káli-medencében. A diáknapot a Menő Menza pályázat keretében szerveztük, amelynek célja az egészségtudatos táplálkozáson túl a mozgás népszerűsítése is. Reggel négy autóbusszal indultunk a Káli-medencébe: kettő autóbusz Kékkúton tette le utasait a 3-4. és az 5. és 8. osztályosokat, aki kékkúti forrásvízzel töltekezve indultak útnak a Theodora tanösvényen Mindszentkálla felé. Az 1. és a 2. osztályosaink autóbusza Mindszentkállára érkezett, ahonnan gyalogtúrájuk a község melletti Kopasz-hegy tetejére vezetett – itt várták be a többi osztályt. A 6. és 7. osztályosok először a Hegyestűre mentek, ahol megismerkedtek a Balaton-Felvidéki bazaltvulkanizmus rejtelmeivel, majd megmászták a 338 méteres csúcsot, amelyről pazar panoráma tárult szemeik elé. Végül ők is Mindszentkállára utaztak autóbusszal. Dél körül már minden osztály a Kopasz-hegyen tartózkodott, ahol 4 állomásból álló akadálypálya várta a diákokat, amelyet kiegészítettek további feladatok is. A diákok tízórait is kaptak: Henn Dóra dietetikus jóvoltából különböző kenőket kóstolhattak, és egészséges kekszet is ehettek. A diákok ügyesen teljesítették az akadályokat, amelyek során régi konyhai eszközök felismerése, tojásrecept, természetesség-mérés és ügyességi feladat is várta a bátrakat. Gyorsan repült az idő, és még a hegyről is le kellett érni a faluba, ahol már vártak minket az autóbuszok. Nagyon értékes, tartalmas és csodaszép napsütéses napot töltöttünk együtt! Ezúton szeretném köszönetünk kifejezni Anita és Ildikó néninek, mint iskolai diákönkormányzatunk mentorainak sok munkájukért, Szalay Tímeának és Henn Dórának, valamint Barnabásnak a finom falatokért, a feladatokért! Köszönet illet minden pedagógus kollégát is, hogy ezt a napot zökkenőmentesen, és élményekkel teli közösen, közösségben élhettük át! Folytatjuk! 🙂 Október 1-jén pedig megtartottuk az eredményhirdetést, és az értékelést is az iskolában! Gratulálunk minden csapatnak!

Papírgyűjtés idén is!

Tisztelt Iskolapolgárok!

Hagyományainkhoz, és ÖKOISKOLA projektünkhöz híven idén is papírgyűjtést szervez iskolánk Diákönkormányzata!

Az összegyűjtött, kötözött papírt már október 8-án (kedd) délutántól (14 óra után) lehet hozni, a mérlegelés és pakolás október 9-én (szerda) délután lesz, amelyre tisztelettel hívunk és várunk segítőket is!

Eredményes papírgyűjtést kívánunk Földünk nevében is!

Kerékpártúra Nemesvámos – Baláca Római Villagazdaság

Az idei tanév első túrájára új útvonalat terveztem, kicsit elszakadva a Balaton partjától. Már régóta érlelődött, hogy a diákokkal eltekerünk Veszprémen keresztül Nemesvámos irányába, márt csak azért is mert tudtam, hogy a római időkből fennmaradó emlékek is találhatók arrafelé.

Nagyon szép szeptember végi szombaton vágtunk neki 7 fővel az “ismeretlennek”. Azt meg kell mondjam, hogy a létszám miatt csalódott voltam, pedig minden fórumon hirdetve volt a kerékpározási lehetőség. De aki eljött, egy nagyon izgalmas napot tudhat magáénak és a tekerés melett még megtudhatott egy két meglepő érdekességet a római időkbeli építészetről.

A túra legkeményebb szakasza rögtön az elején várt ránk és teljesítve a Nemesvámosig tartó szakaszt – kb. 18-19 km – megállapítottuk, hogy folyamatosan, de szerencsére nem túl meredeken, de felfelé kellett hajtani a vasparipákat. Mindenki nagyon szépen egyenletesen haladt, így egy jó óra alatt elértük a Baláca-pihenőt. Meg kell mondjam, nagyon izgultam a veszprémi szakasztól, de le a kalappal a veszprémi úthálózat kezelők előtt, mert nagyon egyértelműen és szépen kitáblázva haladt a kerékpárút, meglepően szép, zöldövezeti területeken.

A múzeumba begurulván szusszantunk egy keveset, feltöltöttük energiatartalékainkat, majd alaposan szemügyre vettük a római kori épületeket, építészetüket. Többünkben megfogalmazódott, hogy szívesen visszamennénk abba korba, amikor a villa fénykorát élte, mert az a benyomás ért minket, hogy jó lehetett itt az élet.

Feltöltődve energiával és egy kis ismeretanyaggal, nekivágtunk Felsőörsnek, majd onnan Almádiba vettük az irányt. Leszámítva, hogy egy rövid kis szakaszon a 73-as főúton is kellett haladnunk, nagyon élvezetes volt a több mint 18 km-es lefelé gurulás. Mondták is a többiek, hogy ez a jó kerékpározás – mindig elmondom, hogy az a jó a felfelé tekerésben, hogy utána aztán…..Na szóval mindenkinek tetszett ez a szakasz.

Almádiban ismerős volt már a “járás”, ami egyenesen a fagyizóhoz vezetett és mindenki elnyalt pár gombócot. Innen már, talán mondhatom, hogy szinte csukott szemmel is hazataláltunk volna, de az uszodához vezető autóút mellett, egy keskeny kis erdei ösvényre tértünk le hogy kissé izgalmasabbá tegyük az utat. Ez jó ötlet volt!

Mivel nem sokkal voltunk túl az ebédidőn – mindenki várta már a szombati ebédet – amikor Litér felé közeledtünk, mindenki olyan lendülettel haladt felfele a Litérre vezető emelkedőn, hogy csak néztem és a meghirdetett érkezési időhöz képest egy órával korábban megérkeztünk, ami általában nem szokott bekövetkezni.

Köszönöm a maroknyi csapatnak a részvételt és a közös élményeket!

További fényképek

Erdei iskolában jártak 6. osztályosaink

Iskolánk 6. osztályosai 2019. 09. 04-06. között erdei iskolai kiránduláson vettek részt Balatoncsicsón.  Utunkat helyközi járattal kezdtük Vigántpetendre, ahonnan egy órás erdei séta után jutottunk el az erdő közepén található szállásunkig. A szobák birtokba vétele után finom és kiadós ebéddel vártak szállásadóink, melyet sok-sok érdekes feladat követett, segítségükkel próbáltunk magunkra, társainkra, érzéseinkre és környezetünkre figyelni. Délután számháborúzással folytattuk programunkat, melyben a két csapat háromszor is megküzdött. A hatórai vacsora után esti vadlesre indultunk Péter bácsi, vadászunk vezetésével. Több vadlesre is felmásztunk, s vártuk, hogy halljuk és lássuk az erdő élővilágát. Az egyik csapatnak sikerült egy borzot szemügyre venni, a szarvasbőgést viszont mindannyian hallhattuk. Elemlámpák fényében vonultunk vissza szállásunkra, ahol éjfél körül sikerült nyugovóra térnünk.

Második napunkat zeneszóra történő ébredés után reggeli tornával kezdtük, mely kellőképpen felfrissítette a társaságot, s utána jó ízűen fogyasztottuk el a reggelit. Délelőtti programunk kenyérsütéssel telt, melyet Balázs, a pék bácsi irányított, aki lehetőséget adott mindenkinek, hogy dagassza a tésztát. A tészta megformázásának különféle formáit láthatták a gyerekek, melyet aztán ki is próbálhattak, s így finom és csodaszép pékáruk sültek ki a kemencében. Ebéd után ismét sok-sok játék következett, fociztunk, métáztunk, fogócskáztunk, számháborúztunk, sorversenyeztünk, játszótereztünk.

Három órakor pedig Eszter néni vezetésével erdei tanösvény túrára indultunk, közben élvezhettük az erdő szépségét, sok érdekességet hallottunk a fákról, testközelben érinthettük őket. Utunk felénél gyors fakereső verseny indult, melynek során a gyerekek ügyesen idézték fel egy – egy fa jellegzetességeit. A legügyesebbek aprócska ajándékkal térhettek vissza a szállásra. A túra után jól esett körbe ülni, s ismét egymásra figyelni, különböző érzékenyítő feladatok során. Sötétedés előtt rőzseszedő verseny indult, majd hatalmas tüzet raktunk, s elkezdődött a szalonna és virsli sütögetése, amiket sok zöldséggel fogyasztottunk el. A tábortüzet körbe ülve énekeltünk, beszélgettünk, majd a merészebbek az esti sötétségben egymást ijesztgetve bújócskáztak, ami tovább fokozta a jó hangulatot. Szemügyre vettük a csillagos eget is.  Éjszaka fél egyre csendesedtünk el.

Harmadik napunk is reggeli tornával vette kezdetét, a mozgást csokikereső verseny követte. Reggeli után kipakoltuk csomagunkat a szobákból. Ebédig kvízkérdések, activity, tükörjáték, szembekötős bizalomjáték, bogárnézegetés is színesítette programunkat. A Bolognai elfogyasztása után a tábor zárásaként néhány diákot oklevéllel jutalmaztuk, s ők is kifejezték köszönetüket felénk. Délután sok élménnyel indultunk haza. Három napig a külvilágtól elzárva az erdő közepén éltünk, ahol tv, internet és térerő sem volt, ami a mai kor gyermekének különleges élmény lehetett.

Csoportunkat megdicsérték szállásadóink, a kért szabályokat mindenki betartotta. Úgy érzem, sikerült közelebb kerülnie a gyerekeknek egymáshoz, s bízom benne, a továbbiakban is figyelni fognak egymásra. Közösségünk erősödött!

Szeretném megköszönni Pintér Katalinnak, hogy elkísérte osztályunkat s tapasztalatával segítette a tábor vezetését! Segítségünkre volt férjem, Gábor bácsi is, akit a gyerekek gyorsan elfogadtak, s szívesen töltötték együtt a játékidőt. Színesítette tábori létünket.

Köszönöm az iskolának, az alapítványnak és a szülőknek is, akik lehetővé tették, hogy megvalósulhasson közösségépítő erdei kirándulásunk!

Éliásné Biró Lilla

osztályfőnök

Csinger – újratöltve… Erdei táborunk 2019-ben is! :)

A megszokott időpontban, június utolsó hetében, immár hatodik alkalommal töltöttünk el egy hetet az ajka melletti Csingeri erdőben található Hubertus Erdei Iskolában. Délelőttönként a 28 alsós kisdiákkal hosszabb és rövidebb túrákon vettünk részt. A Kab-hegy környékét barangoltuk be túravezetőnk, Huiber György vezetésével. Közben érdekességeket hallhattunk a Bakony növény- és állatvilágáról, sőt azt is megtanultuk illetve átismételtük, hogyan viselkedik az erdőben egy igazi természetjáró. Jókedvünket nem szegte sem a nagy hőség, sem a hatalmas sár, de még a rengeteg lépcső sem. A túrákról visszatérve a bőséges ebéd elfogyasztása után következhetett a várva várt „csendespihenő”, melyet igazán csendesnek senki sem nevezhetne… Délutánonként a kézműves foglalkozásokon volt ki gyöngyöt fűzött, hűtőmágnest és spatulaképet készített, de olyan is akadt, aki kavicsot dekupázsolt. Nem csak délután, de este is jókedvű gyerekzsivajtól volt hangos a környék. Ekkor kerültek elő a pingpong- és tollasütők, labdák, de többen fogócskáztak, bújócskáztak az erdőben. Hétfőn, kedden este „moziztunk”, szerdán szalonnasütéssel zártuk a napot.

Nagyszerű hetet töltöttünk el a Bakony szívében. Gyuri bácsitól csak így búcsúztunk: JÖVŐ NYÁRON ÚJRA TALÁLKOZUNK!

Nagy segítségünkre volt egykori tanítványunk, Papczun Réka. Örülünk, hogy velünk volt és készségesen segített, bármilyen kéréssel fordultunk is hozzá. Köszönettel tartozunk az iskolai alapítványnak, amely gyermekenként 1000 Ft-tal támogatta a táborozást. Köszönjük az iskolának az odautaztatást és hálásak vagyunk a Szülőknek, hogy haza is hoztak bennünket… J

Noszlopy Szilvia és Kárpáti Katalin

Kerékpártúra Badacsony-Litér – 2019. június 7.

A második félév kerékpártúrája az idei évben eltolódott júniusra, melynek elsődleges oka a hosszan tartó kedvezőtlen időjárásnak tudható be. Szerettem volna az idei évben a Velence-tó körüli kerékpártúrát megismételni, de a MÁV menetrendváltozása – nincs közvetlen járat – olyan sok macerát (kerékpárok 2x fel és lepakolása) jelentett volna, hogy ezt el kellett halasztani. 3-4 évvel ezelőtt teljesítettünk egy olyan túrát, amikor vonattal elmentünk Badacsonyig, majd visszatekertünk az iskolához. A Balaton-felvidék önmagában is gyönyörű, de kerékpárral még izgalmasabb, így ezt a túrát terveztem erre a félévre.

A táv nem kevés – kb. 70 km – amitől szerintem többen megijedtek és így összesen 11 fő jelentkezett és indultunk el a túrára. A részvevők között voltak diákok, testvérek és szülők, jó kis csapat verődött össze. Így utólag sajnálhatják a hezitálók, hogy nem jöttek velünk, az idő, a táj, a hangulat is remek volt, de majd talán legközelebb. A program a balatonfűzfői vasútállomáson indult, ott gyülekeztünk 9:15-kor. A gyülekezőre mindenki megérkezett, megtörtént a kerékpárok „műszaki felülvizsgálata” és minden jármű megfelelt a közúti közlekedés kritériumainak. Ezt követően elhelyezkedtünk az állomás belső területén és izgalommal teve vártuk a Déli Pályaudvarról érkező szerelvényt. A forgalmistától tájékoztatást kértem, hogy a vonat melyik részén helyezték el a kerékpárszállító vagont, hogy ennek megfelelően helyezkedjünk el elősegítve gyors bepakolást. A forgalmista rögtön két dologról is tájékoztatást nyújtott. A vonat kb. 15 percet késik ☹ és a kerékpáros vagon a szerelvény végéntalálható. Én minden vonatos túra előtt izgulok, hogy ne legyen gond a kerékpárszállítással (legyen vagon, legyen nyitva, legyen rajta hely). A vonat az előírt késéssel megérkezett és a kerékpárszállító vagon is a helyén volt, DE……. Budapestről, a tanév végéhaz közeledve (kirándulós, túrázós szezon) sikerült egy 3m x 5m es „mini” kerékpáros kocsit a szerelvénnyel elindítani. Természetesen voltak más kerékpárosok is, így csak nagy-nehezen sikerült a kerékpárokat felrakni a vagonra és elindulni. Ha még egy, kb. 5-6 fős csapat is lett volna a vonaton, akkor már nem fértünk volna fel. Na szóval, – nem ragozva tovább a szót – fenn voltunk a vonaton. Az út alatt mindenki megreggelizett és lélekben készült a túrára. A vonat ablakán szemléltük az előttünk álló túraútvonalat, szép helyeken haladunk majd végig, konstatáltuk megelégedetten. 11 óra magasságában leszálltunk a badacsonyi állomáson, vizet vételeztünk magunkhoz és elindultunk. Az idei évben, a korábban említett túrához képest, most nem a dombok között, hanem a parton haladtunk végig (a kerékpárúton). Úgy terveztem, hogy kb. 15 km-ként tartunk pihenőt és a tihanyi gödrösnél terveztünk ebédelni és fürdeni, egy hosszabb pihenővel. Nagyon jó volt az idő a tekerésre és az úton is aránylag kevesen voltak. Érdekes hangulatot adtak a napnak a térségben zajló egyéb események is (Harley Davidson és Vespa találkozó). Benépesítették az utakat és a partot a motorosok. Az első megállóhelyünk Révfülöpön volt a kikötő melletti játszótérnél, majd innen a következő megálló felé, Balatonudvariba. Gyönyörű vidéken haladtunk keresztül, a dombok, a víz csodálatos egységét csodálhattuk meg. Udvariban is egy játszótér volt a pihenőhely, ahol egy kis játékot követően megcéloztuk Tihanyt. A nap is egyre magasabban járt, többen már nagyon várták, hogy az idén először csobbanhassanak a Balatonban. Megérkezvén a Gödröshöz, kiszemeltünk egy szimpatikus vendéglátó egységet és mindenki a szájízének megfelelő ételt elfogyasztva csillapította éhségét. Az ebédet követően irány a vízpart! A fiúk közül többen is bemerészkedtek a kb. 19-20 fokos vízbe, a lányok ezt most kihagyták. Egy frissítő mártózást követően, duzzogva felpattantunk a biciklik nyergébe és Alsóőrs felé vettük az irányt. Ez a szakasz már minden részvevőnek ismert terep volt, így kevésbé volt izgalmas, inkább a táv teljesítésére összpontosítottunk. Füreden a nagy tömegen nehezen tudtuk magunkat átverekedni, de a települést elhagyva jó érzés volt lefelé gurulni. Csopakot elhagyva elértünk az alsóőrsi motoros találkozóra, ahol szebbnél-szebb motorokat láthattunk, majd elértük az alsóőrsi kikötőt, ahol egy jót pihentünk. A következő távra – Alsóőrs-Balatonalmádi – a motivációt a fagyizás jelentette, ez meg is látszódott a tempón 😊. A nehézséget az almádi vasúti aluljáró jelentette, hiszen azt le kellett küzdeni ahhoz, hogy hozzájussunk a hőn áhított fagylalthoz, de szerencsére mindenkinek sikerült. A fagyizást követően az utolsó etap következett, ami a legnagyobb kihívást jelentette mindenkinek, hiszen fel kellett magunkat küzdeni Litérig, de meglepő módon szinte mindenki megállás nélkül jutott el a település határáig.

A túrát egy rövid értékeléssel fejeztem be, ahol minden részvevőt meg kellett dicsérnem, mert nagyon fegyelmezetten és minden féle hiszti nélkül letekerte a kb. 75 km-t! Közösen megállapítottuk, hogy nagyon jó hangulatban telt a mai napunk, igazán lélekemlő és valódi kikapcsolódást jelentett mindenkinek, még akkor is ha „végre” sikerült egy defektet is szerezni és be tudtam mutatni a részvevőknek, hogy kb. 6-7 perc alatt egy gumicsere megoldható és nem kell tőle kétségbe esni. A jövő tanévben folytatjuk! A nyárra mindenkinek jó tekerést kívánva,

Spengler András testnevelő tanár

Sárkányhajózás a Velencei-tavon

2019. június 8-án – hagyományainkhoz híven – ismét vízre szálltunk. A tavalyi évben a Velencei-tavon kenutúrán vettünk részt, és azt terveztük, hogy idén kipróbáljuk a sárkányhajózást! 9 bátor diákunk (Feil Dorka, Harnos Hanna, Hanisch István, Térmeg Gergő, Sárközi Dominik, Kondics Márk és Kiss Patrik, valamint 2, már végzett diákunk: Harnos Emese és Kiss Dominik) vállalkoztak a túrára. Tantestületünkből Tünde néni, Anita néni, Edit néni, András bácsi és jómagam szálltunk vízre az “agárdi sárkánnyal”.

Több, mint két órát eveztünk a tavon a Szúnyog-szigetre, és a nyugati-medencébe, de sajnos a viharjelzés miatt a túrát már nem tudtuk befejezni, mert nem szabadott a parttól eltávolodnunk. Az evezést követően az agárdi strandra mentünk, ahol fürdőzés, fagyizás és pihenés zárta a napot, végül pedig vonattal utaztunk haza! Minden résztvevőnek gratulálunk a teljesítéshez, jövőre kenutúrával folytatjuk! 🙂

Gyenes Viktor földrajztanár

Madarak és Fák Napja iskolánkban

2019. május 14-én a litéri Ertl Pálné Művelődési Ház szervezésében emlékeztünk meg a hazánkban több, mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Madarak és Fák Napjára. 1902-ben Gróf Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszter rendeletben határozta meg, hogy minden elemi iskolában egy napot a fákkal és madarakkal kapcsolatos ismereteik bővítésére használjanak fel a diákok, lehetőség szerint mindezt a szabadban. Az időjárás sajnos nem kedvezett a szabadidős programnak, de a 4. osztályosok számára rendhagyó környezetismeret órára került sor, míg a felső tagozatosok érdekes előadáson és bemutatón vehettek részt, amelyet Balogh László erdőmérnök tartott. Diákjaink az előadások alatt érdeklődőek voltak, és aktívan vettek részt a programokon! Bízunk benne, hogy sok új ismerettel gyarapodtak a madarakkal és a fákkal kapcsolatban! Hála Istennek iskolánkban minden lehetőség biztosított, hogy a diákok a madarakról és a fákról élőben, testközelben tanulhassanak! Köszönjük szépen a Művelődési Ház támogatását és együttműködését!