Alsó tagozatosok kirándultak Szentendrén

A kicsit nehézkes indulás után csodás napot tölthettünk 63 alsó tagozatos diákunkkal hazánk legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumban.

A hosszú utazás után vidáman indultunk a verőfényes őszi napsütésben a foglakozások helyszínére. Sétánk során valódi időutazáson vehettünk részt, hisz utunk a XIX-XX. századi népi építészet lakóházai, gazdasági épületei, templomai között vezetett.

Az első, a harmadik és a negyedik osztályosok a mindennapi kenyerünkről tudhattak meg sok érdekességet. Választ kaptak arra, miből és hogyan készült a kenyér az évszázadok során, hogyan kerül minden nap az asztalunkra. Megismerkedtünk a gabonatermesztés és kenyérsütés eszközeivel. A lavórban, hideg vízben, szappannal történő mosakodás is az újdonság erejével hatott sok kisgyereknek. Izgalmas volt az is, amikor a szorgos kiskezek gyúrása, dagasztása után elkészült a kenyértészta. Amíg a cipók kisültek, elsétáltunk a közeli taposómalomba és a mellette lévő parasztházban a mézeskalács sütés folyamatába is bepillanthattunk. Ezt követően az illatos, meleg cipókkal a kezünkben elgyalogoltunk a szatócs boltba, ahol a kézzel készített finomságok mellett a kisfiúk fakardot, a kislányok bőrből készült ékszereket is vásárolhattak.

A másodikosok a XIX. századi családok munkamegosztásával ismerkedtek. Megtudták, sőt meg is tapasztalták, mi volt a családban a szülők, és mi a gyerekek feladata. Korhű környezetben élhették át egy szegényparaszti család dolgos hétköznapját. Amíg a fiúk a ház körüli teendőkből vették ki részüket, addig a kislányok a házban tevékenykedtek. Érdekes és nem könnyű feladatnak bizonyult a fűrészelés, a dunyha felrázása, sőt a vajköpülés sem volt egyszerű. Diákjaink azt is átélhették, hogy az egyes munkafolyamatok végzésekor mennyi felelősség hárult a gyerekekre.

A foglalkozások után még sétáltunk a tájegységek épületei között, sőt a játszótéri játékokat is kipróbáltuk.

Az alsós tanítókkal azt szeretnénk, ha iskolánk 1-4. osztályos diákjai egyszer eljuthatnánk a négy év során Szentendrére, és így mindannyian bepillantást nyerhetnének a régmúlt idők világába. Köszönjük a Szülőknek, hogy ezen az „időutazáson” most ilyen sok kisgyerek részt vehetett.