2026. május 20-án reggel a balatonfűzfői vasútállomáson találkoztunk a gyerekekkel. Nagy izgalommal várták a tanulók a kirándulást. Miután érzékeny búcsút vettek a szülők csemetéiktől kisétáltunk a peronra, ahol még fokozottabb izgalommal vártuk a vonatot. Az utazás zökkenőmentesen zajlott. Székesfehérvári átszállással érkeztünk meg Budatétényre a Camponához.
A közös tízórait követően végre beléphettünk a Tropicarium varázslatos világába. A cápák és a ráják voltak a legnépszerűbbek a gyerekek között. A rájákat meg is simogathatták, a többieket hiába szerették volna, erre nem volt lehetőség. Bár a gyerekeknek lett volna rá igénye, és ötletek is születtek, hogyan lehetne a cápák közé is bejutni. 😊
Az ebédet követően a Kockaparkot vettük birtokba. Szó szerint. Egy kérés hangzott el, hogy ne fussanak! Ebből csak a nem szót nem hallották meg. Néhány kör után végre leültek, és a rengeteg Lego kockából szabadon építhettek. Nagyon kreatív, egyedi alkotások születtek. Szomorúak voltak, hogy a munkáikat nem hozhatták magukkal, de kiállíthatták műveiket, így megnyugodtak.
Élményekkel teli, kissé fáradtan, de annál nagyobb hanggal indultunk haza. Székesfehérváron a csatlakozásra várva jékrémmel hűtöttük a kedélyeket. A hangerő a tetőfokára hágott, amikor a vonatról leszállva szüleiknek rögtönzött élménybeszámolót tartottak. Ebből úgy érezzük a kirándulás elérte célját, élményekkel gazdagodva tértek haza.
Czaun Ildikó, Kruppáné Kerekes Brigitta, Csende Krisztina
