Már számolni sem tudjuk, hányadik alkalommal táboroztunk a Hubertus Erdei Iskolában. Nem tudjuk, hányadik alkalommal írhatjuk le: a táborunk jól sikerült, minden kisgyereket épségben, egészségben, sok-sok élménnyel gazdagodva és szúnyogcsípésekkel bőven „megpakolva” hoztunk haza. De ez így jó…. 🙂
Táboraink tematikája a több, mint egy évtized alatt nem sokat változott, de mégis mindig másként alakul. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy – bár vannak, nem is kevesen – olyan gyerekek, akik többedszer jönnek velünk, de mindig akad „kezdő” táborozónk is. Ez az idén sem volt másként. A 28 főből 2 elsős, 4 másodikos, 6 harmadikos tanuló először töltött távol több napot szüleitől. Egytől, egyig hősként viselkedtek. Nem volt könnyezés, felszabadultan teltek a nappalok és éjszakák a Bakony hűs fáinak árnyékában.
Örömünkre szolgált, minden tervezett programunkat meg tudtunk valósítani. Minden nap rövidebb, hosszabb gyalogtúrát tettünk a környék túraútvonalain. Jártunk a Sárcsi-kútnál, a Savanyú-barlangban, felkerestük a gyalogosan elérhető fitnesz játszóteret. Az erdei tornapálya feladatait a nagy melegben csak az igazán kitartóak tudták végig teljesíteni. Rengeteg karkötő készült a színes gyöngyökből, betűkből. Igaz, az esti vadlesen, szúnyogokon kívül egyéb állat nem közelítette meg „nem éppen csendes” csapatunkat, azonban a tábor területéről néhány vaddisznót sikerült megfigyelni. Izgalmas volt a sötétben világító szentjánosbogarakat kergetni. Szerencsére, az idén a tűzgyújtási tilalom előestéjén megsült a virsli és a szalonna is a tábortűznél. A mozi-esten nem maradhatott ki a pattogatott kukorica és a kóla sem. A nagy hőségben mindenkinek jól esett a vízibombázós délután.
Reméljük, mára mindenki kipihente a tábor fáradalmait és jövőre újra nekivághatunk a már hagyományosnak mondható erdei táborunknak.
Ez úton is szeretnénk megköszönni az iskola és az iskolai alapítvány anyagi támogatását, mellyel a tábor létrejöttéhez hozzájárultak.
Noszlopy Szilvia és Kárpáti Katalin
