Jutalomkirándulás Sárváron

Az őszi helytörténeti vetélkedőn résztvevő diákjaink az Önkormányzat jóvoltából jutalomkiránduláson vehettek részt. A jó idő megérkeztével eljött a várva várt nap, amikor útra kelhettünk Sárvárra, ahol kultúrprogramként a várat tekintettük meg szakvezetéssel, majd ellazulásként egy nagyot fürödtünk a fürdőkompelxumban. Géza bácsi mellett Zsuzsi is elkísért minket, aki nemrég került Litérre, mint művelődésszervező. Reggel 8:00-kor indultunk különbusszal Sárvárra, útközben Jánosházánál vettük fel Géza bácsit és itt töltöttük el a reggelizésre szánt időt is. Innen fél óra alatt megérkeztünk Sárvárra a várhoz, ahol egy nagyon tartalmas és érdekes igenvezetésben volt részünk. Az idegenvezetőnk a várban élt nevezetes személyiségeken keresztül mutatta be a vár történetét. Halhattunk a Kanizsai, Nádasdy, Báthori családról és igencsak érdekes legendák kötődtek a vár életéhez. Végigjártuk a gyönyörű termeket, láttuk Magyarország legnagyobb kabinetszekrényét a titkos fiókokkal együtt. Meghallgattuk a Nádasdy-óra hihetetlen történetét – postai csomagban érkezett a felbecsülhetetlen remekmű. A vezetés második részében a Huszár kiállítást néztük meg. Hallottunk a Nádasdy huszárezredről, legendás lovas tudásukról – olimpiai bronzérem 1936-ban – és nem utolsó sorban katonai harcmodorukról és az egyes korszakokban jellemző ruházatukról és fegyverzetükről. Diákjaink nagyon fegyelmezetten és érdeklődve vettek rész a programon, amiért jár a dicséret nekik. Ennek kifejeződése egy fagyizásban is megnyilvánult, melyet a belvárosban ejtettünk meg. A finomság elfogyasztása után felszálltunk az autóbuszra és pár perces utazást követően már a termálfürdőben voltunk. A belépő megváltását követően villámgyors átöltözést követően már a medencék partján álltunk. Elmondtam diákjainknak a legfontosabb tudnivalókat, majd úgy rebbentek szét, mint a küszök balinrabláskor. Mi felnőttek a gyógyvizes medencéket preferáltuk, míg a gyerkőcök az élményfürdőzést és a csúszdázást részesítették előnybe. Nagyon hamar elment a szűk három óra, ami abban is megmutatkozott, hogy a találkozóhelyre nem mindenkinek sikerült időben odaérni. Töredelmesen bevallom, hogy még én is szívesen maradtam volna ejtőzni a medencékben. Az úton hazafelé mindenki elégedetten nyilatkozott a programról és megállapítottuk, hogy máskor is szívesen részt vennénk hasonló jutalomkiránduláson.

Diákjaink és kísérőink nevében is szeretném köszönetemet kifejezni Litér Község Önkormányzatának ezért a nagyszerű programért, amit felajánlottak részünkre.

Spengler András

[slideshow_deploy id=’4478′]