A második félév kerékpártúrája az idei évben eltolódott júniusra, melynek elsődleges oka a hosszan tartó kedvezőtlen időjárásnak tudható be. Szerettem volna az idei évben a Velence-tó körüli kerékpártúrát megismételni, de a MÁV menetrendváltozása – nincs közvetlen járat – olyan sok macerát (kerékpárok 2x fel és lepakolása) jelentett volna, hogy ezt el kellett halasztani. 3-4 évvel ezelőtt teljesítettünk egy olyan túrát, amikor vonattal elmentünk Badacsonyig, majd visszatekertünk az iskolához. A Balaton-felvidék önmagában is gyönyörű, de kerékpárral még izgalmasabb, így ezt a túrát terveztem erre a félévre.
A táv nem kevés – kb. 70 km – amitől szerintem többen megijedtek és így összesen 11 fő jelentkezett és indultunk el a túrára. A részvevők között voltak diákok, testvérek és szülők, jó kis csapat verődött össze. Így utólag sajnálhatják a hezitálók, hogy nem jöttek velünk, az idő, a táj, a hangulat is remek volt, de majd talán legközelebb. A program a balatonfűzfői vasútállomáson indult, ott gyülekeztünk 9:15-kor. A gyülekezőre mindenki megérkezett, megtörtént a kerékpárok „műszaki felülvizsgálata” és minden jármű megfelelt a közúti közlekedés kritériumainak. Ezt követően elhelyezkedtünk az állomás belső területén és izgalommal teve vártuk a Déli Pályaudvarról érkező szerelvényt. A forgalmistától tájékoztatást kértem, hogy a vonat melyik részén helyezték el a kerékpárszállító vagont, hogy ennek megfelelően helyezkedjünk el elősegítve gyors bepakolást. A forgalmista rögtön két dologról is tájékoztatást nyújtott. A vonat kb. 15 percet késik ☹ és a kerékpáros vagon a szerelvény végéntalálható. Én minden vonatos túra előtt izgulok, hogy ne legyen gond a kerékpárszállítással (legyen vagon, legyen nyitva, legyen rajta hely). A vonat az előírt késéssel megérkezett és a kerékpárszállító vagon is a helyén volt, DE……. Budapestről, a tanév végéhaz közeledve (kirándulós, túrázós szezon) sikerült egy 3m x 5m es „mini” kerékpáros kocsit a szerelvénnyel elindítani. Természetesen voltak más kerékpárosok is, így csak nagy-nehezen sikerült a kerékpárokat felrakni a vagonra és elindulni. Ha még egy, kb. 5-6 fős csapat is lett volna a vonaton, akkor már nem fértünk volna fel. Na szóval, – nem ragozva tovább a szót – fenn voltunk a vonaton. Az út alatt mindenki megreggelizett és lélekben készült a túrára. A vonat ablakán szemléltük az előttünk álló túraútvonalat, szép helyeken haladunk majd végig, konstatáltuk megelégedetten. 11 óra magasságában leszálltunk a badacsonyi állomáson, vizet vételeztünk magunkhoz és elindultunk. Az idei évben, a korábban említett túrához képest, most nem a dombok között, hanem a parton haladtunk végig (a kerékpárúton). Úgy terveztem, hogy kb. 15 km-ként tartunk pihenőt és a tihanyi gödrösnél terveztünk ebédelni és fürdeni, egy hosszabb pihenővel. Nagyon jó volt az idő a tekerésre és az úton is aránylag kevesen voltak. Érdekes hangulatot adtak a napnak a térségben zajló egyéb események is (Harley Davidson és Vespa találkozó). Benépesítették az utakat és a partot a motorosok. Az első megállóhelyünk Révfülöpön volt a kikötő melletti játszótérnél, majd innen a következő megálló felé, Balatonudvariba. Gyönyörű vidéken haladtunk keresztül, a dombok, a víz csodálatos egységét csodálhattuk meg. Udvariban is egy játszótér volt a pihenőhely, ahol egy kis játékot követően megcéloztuk Tihanyt. A nap is egyre magasabban járt, többen már nagyon várták, hogy az idén először csobbanhassanak a Balatonban. Megérkezvén a Gödröshöz, kiszemeltünk egy szimpatikus vendéglátó egységet és mindenki a szájízének megfelelő ételt elfogyasztva csillapította éhségét. Az ebédet követően irány a vízpart! A fiúk közül többen is bemerészkedtek a kb. 19-20 fokos vízbe, a lányok ezt most kihagyták. Egy frissítő mártózást követően, duzzogva felpattantunk a biciklik nyergébe és Alsóőrs felé vettük az irányt. Ez a szakasz már minden részvevőnek ismert terep volt, így kevésbé volt izgalmas, inkább a táv teljesítésére összpontosítottunk. Füreden a nagy tömegen nehezen tudtuk magunkat átverekedni, de a települést elhagyva jó érzés volt lefelé gurulni. Csopakot elhagyva elértünk az alsóőrsi motoros találkozóra, ahol szebbnél-szebb motorokat láthattunk, majd elértük az alsóőrsi kikötőt, ahol egy jót pihentünk. A következő távra – Alsóőrs-Balatonalmádi – a motivációt a fagyizás jelentette, ez meg is látszódott a tempón 😊. A nehézséget az almádi vasúti aluljáró jelentette, hiszen azt le kellett küzdeni ahhoz, hogy hozzájussunk a hőn áhított fagylalthoz, de szerencsére mindenkinek sikerült. A fagyizást követően az utolsó etap következett, ami a legnagyobb kihívást jelentette mindenkinek, hiszen fel kellett magunkat küzdeni Litérig, de meglepő módon szinte mindenki megállás nélkül jutott el a település határáig.
A túrát egy rövid értékeléssel fejeztem be, ahol minden részvevőt meg kellett dicsérnem, mert nagyon fegyelmezetten és minden féle hiszti nélkül letekerte a kb. 75 km-t! Közösen megállapítottuk, hogy nagyon jó hangulatban telt a mai napunk, igazán lélekemlő és valódi kikapcsolódást jelentett mindenkinek, még akkor is ha „végre” sikerült egy defektet is szerezni és be tudtam mutatni a részvevőknek, hogy kb. 6-7 perc alatt egy gumicsere megoldható és nem kell tőle kétségbe esni. A jövő tanévben folytatjuk! A nyárra mindenkinek jó tekerést kívánva,
Spengler András testnevelő tanár
[slideshow_deploy id=’5770′]