A felső tagozat diákjai újabb TÁMOP-programon vehettek részt.
A Tihanyi-félsziget lankás tájait jártuk be Spengler András tanár úr vezetésével. Azon a turistaúton indultunk el, amely a barátlakásokhoz vezetett. Itt megtudtuk, hogy I. András királyunk felesége, Anasztázia hozta ide a bazilita szerzeteseket, akik a „puha” kőzetbe maguk vájtak maguknak remetelakot. Innen folyamatosan emelkedő útvonalon jutottunk el a valamikor Tihanyt védő földvár maradványaihoz. A magasból csodálatos látvány tárult elénk. Láthattuk a Belső- és a Külső-tavat, és ráláttunk a Balatonra is, amely a csendes, napsütötte délutánon békésen ringatta a vitorláshajókat.
Átvágva a dombokon eljutottunk a szélmarta sziklákig. Ezeket a sziklákat – ahogy a neve is jelzi – a szél formálta ki évezredek alatt. Ma már a kirándulók kedvenc helye, mert lapos kövein jólesik kipihenni a megtett út fáradalmait, és elővenni a hátizsákba csomagolt szendvicseket. Mi is ezt tettük. Voltak persze olyanok is, akik a pihenés helyett kisebb felfedezőútra indultak, és szerencsével is jártak: az egyik bokor aljában pihenő nyuszira leltek. Lett is nagy ribillió! Máig sem derült ki, hogy szegény nyúl vagy az őt megtaláló gyerekek ijedtek-e meg jobban. Szerencsére nagyobb erdei állattal nem kellett szembenéznünk, bár a tanár úr több helyen megmutatta a vaddisznótúrásokat a felázott talajban.
Megismertünk jó néhány erdei gyógynövényt, gyümölcsöt is. Aztán kiértünk a Belső-tó partjára. Közelről figyelhettük meg a szürkemarha állományt, majd ürgelesre indultunk. De csalódnunk kellett: egyetlen kis ürge várt csak be bennünket, ő mutatta meg magát nekünk. Ő viszont jól viselte kíváncsiskodásunkat. Még fényképet is tudtunk róla készíteni.
Innen mentünk fel az apátsági templomhoz, amelyről kiderült, hogy az Árpád-kori épületből mára már csak az altemplom maradt meg. A fölötte lévő barokk stílusú templomot a török idők után emelték eleink a XVIII. században.
Tihany híres fagyizójának felkeresése után a Visszhang-dombot vettük célba. És csoda történt! Megszólalt a híres tihanyi visszhang! Az a visszhang, amelyről az útikönyvek, az internet egybehangzóan állítja, hogy megszűnt a beépítések miatt, most a litéri gyerekek kedvéért újra hallatta a hangját.
Nagyon jól éreztük magunkat ezen a délutánon. Minden olyan tökéletes volt, hogy kívánni is csak annyit lehet hozzá: legyen még sok ilyen alkalom az iskola diákjainak életében.
