BringásVándor Tábor 2021. július 1-7.

  1. nap: Vonattal utaztunk Veszprémből Szentgotthárdra, ahol már várt ránk a túravezetőnk, Miklós. Szálláshelyünk az Alpokalja Kempingben, a Rába folyó mellett található, kis faházakban. Első programként a kerékpárok és a felszerelés kiosztása, valamint a bicajok kipróbálása történt. Minden résztvevő megkapta saját pólóját, kulacsát, amely reményeink szerint örök emlék marad a túráról. 🙂 Ezt követően sajnos szakadni kezdett az eső, így pihenőt tartottunk a szobákban, amely zenehallgatással és kártyázással telt. A finom és bőséges vacsorát követően még a nap is kisütött, így elindultunk az Őrség egyik legszebb tavához, a Hársas tóhoz. A bátrabbak kicsit bemerészkedtek a vízbe, voltak, akik így vacsi után lángosoztak, míg a többség gyönyörködött a tóról felszálló párában, és a természet csodáiban. Nemrég értünk vissza a szállásra, mindenki jól van.

2. nap: A svédasztalos reggelit követően enyhén szemerkélő esőben vágtunk neki az Őrségnek! Első állomásunk Apátistvanfalva volt, amely egy csodás apró falu a dombok között. A rövid pihenést követően Kétvölgy felé kerekeztünk tovább, ahol a kilátóból megcsodáltuk az Alpok vonulatait is, és integettünk Szlovéniába. Közben Viktor bácsi egy gyors és interaktív földrajzórát tartott a csapatnak. Tovább koptatva az aszfaltot, Farkasfán tartottunk ebédszünetet, majd leküzdve “néhány” dombot és völgyet, egy csodás erdei úton érkeztünk az Őrségi Nemzeti Park bölénybemutató helyére. Rövid pihenő után Szalafő, Pityerszeren a skanzenben csodáltuk az őrségi népi építészet emlékeit. Feltöltődve gurultunk Őriszentpéterre, ahol a Siska szeren, jurtákban foglaltuk el a szállásunk! Itt az Őrállók Alapítvány jóvoltából egy komplett történelmi és harcművészeti előadáson és bemutatón vettünk részt, majd a verseny következett. Az eredményekről majd személyesen mesélnek a gyerekek. Vacsora után számháborúval zártuk az estét, kissé fáradtan, de telis tele élményekkel térünk nyugovóra. Több, mint 40 kilométert tekertünk, mindenki jól van.

3. nap: A finom és bőséges svédasztalos reggelit követően felvettük az uticsomagokat, és megkezdtük a napi tekerést, amely a nap végére bizony 60 kilométer lett. A napi kilométer adaghoz hozzá tartozik, hogy az utunk során 3 defektet is javítanunk kellett, de túravezetőnk ezt is ügyesen megoldotta. Őriszentpéterről indulva Nagyrákoson és Szattán át vezetett utunk, majd Alsó-es Felsőszenterzsébeten át érkeztünk Szentgyörgyvölgyre, ahol hazánk egyik legszebb református templomát csodáltuk meg Viktor bácsi vezetésével. Rövid pihenő után Veleméren, az árpádkori templom előtt hallhattunk az elmúlt évszázadok történelmi viharairól, amelyeket a Fény temploma túlélt, és ma fogadott bennünket is. Velemérről Magyarszombatfára tekertünk, a fazekasfaluba, ahol a résztvevők betekinthettek egy igazi fazekasműhelybe is. Fagyizás után vissza Velemérre, majd Magyarföldön megtekintettük az ökumenikus rönktemplomot, és végül Őriszentpéterre tekertünk, ahol finom vacsora után kellemesen (na jó, nagyon) elfáradva foglaltuk el szállásunkat.

Ez a napunk igen fárasztó volt, de mindenkire nagyon büszkék vagyunk! Szuper csapat!

4. nap: Vándortáborunk 4. napján ismét esőre ébredtünk. A pakolást és a reggelit követően még mindig esett, bár nagyon bíztunk benne hogy alábbhagy az esőzés, végül nyakunkba vettük esőkabátunkat és kerékpárjainkat, és útnak indultunk. A mai útvonalunk Őriszentpéter-Nagyrákos-Szatta-Kerkáskápolna-Csöde-Felsőjánosfa útvonalon át vezetett Zalalövőre. A borostyán tó partján foglaltuk el a szállásunk és mivel egész nap szakadt az eső, így a 30 kilométeres távot alig 2 óra alatt teljesítettük. Sajnos azonban az eső miatt fényképek a mai útról nem készültek. Délutánra azonban elállt az eső, a nap is előbújt így birtokba vehettük az egész strandot: fürdés, strandröplabda, foci, egy kis falatozás, Andris gitározás és pihenés következett a délután folyamán. Vacsorát egy közeli étteremben fogyasztottuk el, majd utána még benéztünk a zalalövői városi napokra, és végül kellemesen elfáradva és teli pocakkal tértünk vissza a szálláshelyünkre. Este pedig tábortűzzel, gitárral és énekszóval zártuk a napot.

5. nap: A mai beszámolót kezdjük a tegnap este lezárásával: tábortüzet raktunk, mellette majdnem éjfélig szólt a gitár és az énekszó, így búcsúztatták a 4. nap estéjét a borostyán tó partján. Reggel nagyon lógott az eső lába, de nem ijedtünk meg, útnak indultunk reggelizni Zalalövőre. Ezt követően Hegyhátszentjakabon megcsodáltuk a Vadása tavat, majd a szőcei láprét felé tekertünk tovább. A láprét mellett az Őrségi Nemzeti Park bemutató házában ismerkedtünk meg egy kisfilm és egy interaktív kiállítás keretében a láprét természeti szépségeivel, értékeivel és a hazai lápok történetiségével. A kiállítást követően sétáltunk a lápréten és élőben is megcsodálhattuk az éppen virágzó lápi virágokat. Utunkat Nádasd település felé folytattuk, ahol az 5. napunk szállása a helyi művelődési házban volt. Itt csocsóparti, pingpong és focimeccs következett egészen vacsoráig. Jól esett a finom gyümölcsleves és a bácskai rizseshús, amely után bizony nehéz volt újra kerékpárra pattanni és visszatekerni a szálláshelyünkre.

Ezen a napon összesen 30 kilométert teljesítettünk. Az előttünk álló napon pedig körülbelül 40 km vár ránk immáron a Vasi hegyhát területén, Vasvár és környékén.

6. nap: Vándortáborunk 6. napján Nádasdról indultunk, hogy kerékpárjainkkal közel 40 kilométert teljesítve a Vasi- hegyhát dombjaival ismerkedjünk. Áthaladtunk többek között Szarvaskend, Gersekarát és Vasvár településeken, majd az Oszkó melletti szőlőhegyen értük el mai szálláshelyünk, amely egyúttal vándortáborunk utolsó állomása. Itt az Oszkói Hegypásztor Kör vendégeként csodás szálláshelyen, gyönyörűen felújított boronaházban foglaltuk el szálláshelyünk, majd pihenés és szabad játék következett. Délután csapatépítő játékra, dinnye evésre és képeslap írásra került sor, miközben elbúcsúztunk Barnitól, aki edzései miatt a mai nappal befejezte a vándortábort. Az este folyamán egy záró tábortűzzel is készültünk.

Úgy vélem ez a pár nap remek lehetőség volt arra, hogy a résztvevők megismerkedjenek hazánk eme csodás tájaival: az Őrséggel, egy kicsit a Kemenesháttal és a Vasi- hegyháttal. Találkozzanak új, számukra ismeretlen településekkel, emberekkel, és megismerjék az itt élők történelmi múltját, kultúráját és az itt található természeti értékeket. Egy-egy ilyen út a természeti és történelmi látnivalókon túl rendkívül sok nevelési és fejlődési lehetőséget tartogat mind a résztvevők mind a kísérők számára, amelyet az elmúlt napokban az élményeken keresztül együtt átéltünk.

Hálásak vagyunk, hogy mindenki teljesítette a vállalt feladatot: mintegy 240 kilométert tettünk meg hét napon keresztül együtt, egy-két kisebb egészségügyi “malőrt” leszámítva. Akinek van kedve, jövőre újra csatlakozhat! Akinek pedig kedves emléke van, és megosztaná velünk, várjuk szeretettel!

Folytatás következik jövőre, addig is hajrá kétkeréken!