Húsvét 2024 – diákistentisztelet és diákmise

Nagyhét van, mely a nagyböjt negyedik vasárnapján kezdődik. Ilyenkor Jézus Krisztus szenvedéseire emlékezünk, mely a virágvasárnapi bevonulásával kezdődött.

A tavaszi szünet előtt két nappal, 2024. március 26-án húsvéti diákistentiszteleten  vettünk részt.

A reformátusok iskolánk aulájában tartották az istentiszteletet, amelyen Szabóné Mayer Melinda lelkipásztor-hitoktató szolgált. Az Apostolok cselekedetei 10. rész 38-40. versek alapján hirdette Isten igéjét: „a názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, aki az ördög igájában vergődött, mert az Isten volt vele. Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben. Őt azonban fára feszítve megölték, de Isten harmadnapon feltámasztotta őt, és megadta neki, hogy megjelenjék.”

Honnan tudjuk, hogy ez nem egy mese?-tette fel a kérdést, majd röviden beszélt a négy világvallás alapítóiról, központi személyeiről, akik miután meghaltak, eltemették őket, de egyedül a keresztyénség vallja azt, hogy Jézus Krisztus Úr, aki legyőzte a halált feltámadásával. Őt úgy követjük, mint valóságos személyt. Számos érvet (logikai, történeti, lelki és társadalom tudományi) hozott fel Szabóné Mayer Melinda lelkipásztor amellett, hogy ez egy hiteles történet. Nem elvont tantétel, hanem valóság! Hisszük és tudjuk, hogy ma is él!

A diákistentisztelet elején és végén, Pintér Béla Reménységem című énekkel dicsértük az Urat.

Köszönjük a szolgálatot, a közös dicsőítést!

Bizony Jézus feltámadt! Erre emlékezünk a hét első napján, minden vasárnap.

Iskolánk fenntartója, vezetősége és pedagógusai áldott húsvéti ünnepeket kíván minden családnak!

Faust Zita

„Engedjétek Hozzám a gyermekeket, mert övék a mennyek országa!” – idézte Eszes Zoltán, várpalotai diakónus Lukács evangéliumának egy részletét, a március 26-án tartott húsvéti diákmisén a litéri katolikus templomban. S valóban, szép számmal jelentek meg diákok Isten házában ezen alkalomból.
A Nagyböjt az elcsendesedés, Jézusra figyelés időszaka, míg Húsvét a feltámadás örömével a legnagyobb keresztény ünnep a világon. Zoltán diakónus úr hangsúlyozta, hogy a Jóisten már várt minket, s kész volt áldozatot hozni, meghalni a keresztfán, hogy az Úr megszentelő kegyelme által elnyerje minden ember számára az örök életet, s feltámadásával győzelmet arasson a halál felett. A diakónus Úr egy személyes történet elmesélésével próbálta még közelebb hozni az áldozatvállalás jelentését diákjaink számára. A prédikáció végén kérte, hogy fogadjuk el Jézus szeretetét, barátságát, aki elkísér minket egy életen át.
Végezetül tegyük fel hát magunk számára a kérdést, s gondolkodjunk el rajta: Mennyire szeret minket Jézus? S mi, mit adunk cserébe az Ő szeretetéért? Ezen kérdések megválaszolásán töprengtünk, mikor kiléptünk a templom ajtaján.

Áldott Húsvétot kívánunk Mindenkinek!

Feketéné Németh Diána